<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?>
<rss version="2.0" xmlns:content="http://purl.org/rss/1.0/modules/content/" xmlns:dc="http://purl.org/dc/elements/1.1/" xmlns:atom="http://www.w3.org/2005/Atom">
	<channel>
		<title>Дәрігер мен мейірбике мақалалары</title>
		<link>https://med-kz.ucoz.com/publ/</link>
		<description>Дәрігер мен мейірбике мақалалары</description>
		<lastBuildDate>Tue, 30 Mar 2021 08:36:53 GMT</lastBuildDate>
		<generator>uCoz Web-Service</generator>
		<atom:link href="https://med-kz.ucoz.com/publ/rss" rel="self" type="application/rss+xml" />
		
		<item>
			<title>COVID-19 коронавирусының пандемиясы жағдайындағы Қызылорда облыстық қан орталығының жұмысы</title>
			<description>&lt;p style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size:11pt&quot;&gt;&lt;span style=&quot;line-height:normal&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family:Calibri,sans-serif&quot;&gt;&lt;span lang=&quot;KZ&quot; style=&quot;font-size:12.0pt&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family:&quot;Times New Roman&quot;,&quot;serif&quot;&quot;&gt;Қан қызметінің міндеті &amp;ndash; медицина ұйымдарының сұраныстарына сәйкес сапалы және қауіпсіз қан өнімдерімен дер кезінде және толық көлемде қамтамасыз ету. &lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;

&lt;p style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size:11pt&quot;&gt;&lt;span style=&quot;line-height:normal&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family:Calibri,sans-serif&quot;&gt;&lt;span lang=&quot;KZ&quot; style=&quot;font-size:12.0pt&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family:&quot;Times New Roman&quot;,&quot;serif&quot;&quot;&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&amp;nbsp;Коронавирус пандемиясы жағдайында республиканың қан қызметі, оның ішінде Қызылорда облыстық қан орталығы үшін қанның құрамдас компоненттерінің қорын толықтыруда қиындықтар, атап айтқанда зор қиындық республикада карантин жарияланғаннан кейін пайда болды. &lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;</description>
			
			<link>https://med-kz.ucoz.com/publ/dariger_maqalalary/covid_19_koronavirusyny_pandemijasy_zhagdajyndagy_qyzylorda_oblystyq_qan_ortalygynyn_zhumysy/2-1-0-1997</link>
			<category>дәрігер мақалалары</category><dc:creator></dc:creator>
			<guid>https://med-kz.ucoz.com/publ/dariger_maqalalary/covid_19_koronavirusyny_pandemijasy_zhagdajyndagy_qyzylorda_oblystyq_qan_ortalygynyn_zhumysy/2-1-0-1997</guid>
			<pubDate>Tue, 30 Mar 2021 08:36:53 GMT</pubDate>
		</item>
		<item>
			<title>СИНДРОМ ДЫХАТЕЛЬНОГО РАССТРОЙСТВА НОВОРОЖДЕННЫХ</title>
			<description>&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size:12pt&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family:&quot;Times New Roman&quot;,serif&quot;&gt;&lt;b&gt;&lt;i&gt;&lt;span style=&quot;font-size:14.0pt&quot;&gt;Синдром дыхательного расстройства новорожденных&lt;/span&gt;&lt;/i&gt;&lt;/b&gt;&lt;span style=&quot;font-size:14.0pt&quot;&gt; включает в себя группу заболеваний легких неинфекционной природы, развивающихся в перинатальном периоде. Эти заболевания также часто обозначают как пневмопатии новорожденных.&amp;nbsp; &lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;</description>
			
			<link>https://med-kz.ucoz.com/publ/dariger_maqalalary/sindrom_dykhatelnogo_rasstrojstva_novorozhdennykh/2-1-0-1996</link>
			<category>дәрігер мақалалары</category><dc:creator></dc:creator>
			<guid>https://med-kz.ucoz.com/publ/dariger_maqalalary/sindrom_dykhatelnogo_rasstrojstva_novorozhdennykh/2-1-0-1996</guid>
			<pubDate>Mon, 15 Mar 2021 09:50:19 GMT</pubDate>
		</item>
		<item>
			<title>АДАМ ШАШЫНЫҢ БАСҚА ДА ҰҚСАСТЫҒЫН АЖЫРАТУ БЕЛГІЛЕРІ</title>
			<description>&lt;p style=&quot;text-align:justify; text-indent:1.0cm&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size:11pt&quot;&gt;&lt;span style=&quot;line-height:normal&quot;&gt;&lt;span style=&quot;tab-stops:1.0cm&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family:Calibri,sans-serif&quot;&gt;&lt;span lang=&quot;KZ&quot; style=&quot;font-size:12.0pt&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family:&quot;Times New Roman&quot;,&quot;serif&quot;&quot;&gt;Қазіргі уақытта сот медицина зерттеулерімен адам шашының жануар қылшықтарының толық морфологиялық құрылысын нақты білетіндігіміз анық. Қылмыстық істерді ашуда шаштың атқаратын міндеті зор. &lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;

&lt;p style=&quot;text-align:justify; text-indent:1.0cm&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size:11pt&quot;&gt;&lt;span style=&quot;line-height:normal&quot;&gt;&lt;span style=&quot;tab-stops:1.0cm&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family:Calibri,sans-serif&quot;&gt;&lt;span lang=&quot;KZ&quot; style=&quot;font-size:12.0pt&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family:&quot;Times New Roman&quot;,&quot;serif&quot;&quot;&gt;&amp;nbsp; &amp;nbsp;Шаш айғақ заттың бір түрі.&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;</description>
			
			<link>https://med-kz.ucoz.com/publ/dariger_maqalalary/adam_shashyny_bas_a_da_sasty_yn_azhyratu_belgileri/2-1-0-1947</link>
			<category>дәрігер мақалалары</category><dc:creator></dc:creator>
			<guid>https://med-kz.ucoz.com/publ/dariger_maqalalary/adam_shashyny_bas_a_da_sasty_yn_azhyratu_belgileri/2-1-0-1947</guid>
			<pubDate>Fri, 29 Jan 2021 08:05:54 GMT</pubDate>
		</item>
		<item>
			<title>Жеке сот сарапшылары институтының маңызы мен ерекшеліктері</title>
			<description>&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size:11pt&quot;&gt;&lt;span style=&quot;line-height:normal&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family:Calibri,sans-serif&quot;&gt;&lt;span lang=&quot;KZ&quot; style=&quot;font-size:12.0pt&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family:&quot;Times New Roman&quot;,&quot;serif&quot;&quot;&gt;Қазақстан Республикасы Әділет министрлігінің 2017 жылғы 10 ақпандағы &amp;laquo;Қазақстан Республикасының сот-сараптама қызметі туралы&amp;raquo; №44-VI заңнамасының 13-бабының 1 тармақшасына сәйкес сот-сараптама қызметімен айналысуға арналған лицензия жеке тұлғаларға берілетіні көрсетілген.&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;</description>
			
			<link>https://med-kz.ucoz.com/publ/dariger_maqalalary/zheke_sot_sarapshylary_institutynyn_manyzy_men_erekshelikteri/2-1-0-1884</link>
			<category>дәрігер мақалалары</category><dc:creator></dc:creator>
			<guid>https://med-kz.ucoz.com/publ/dariger_maqalalary/zheke_sot_sarapshylary_institutynyn_manyzy_men_erekshelikteri/2-1-0-1884</guid>
			<pubDate>Fri, 27 Mar 2020 12:10:34 GMT</pubDate>
		</item>
		<item>
			<title>ҚЫРЫМ ГЕМОРРАГИЯЛЫҚ ҚЫЗБАСЫ ЖӨНІНДЕ</title>
			<description>&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size:11pt&quot;&gt;&lt;span style=&quot;line-height:normal&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family:Calibri,sans-serif&quot;&gt;&lt;span lang=&quot;KZ&quot; style=&quot;font-size:12.0pt&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family:&quot;Times New Roman&quot;,&quot;serif&quot;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;color:black&quot;&gt;Қырым геморрагиялық қызбасы (ҚГҚ) табиғи ошақтықпен, анық білінетін уыттанумен (интоксикациямен), тері және шырышты қабықтарда қанды дақтардың (геморрагиялардың) болуымен, қан кетумен сипатталатын аса жұқпалы ауру. &lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;</description>
			
			<link>https://med-kz.ucoz.com/publ/dariger_maqalalary/qyrym_gemorragijalyq_qyzbasy_zhoninde/2-1-0-1882</link>
			<category>дәрігер мақалалары</category><dc:creator></dc:creator>
			<guid>https://med-kz.ucoz.com/publ/dariger_maqalalary/qyrym_gemorragijalyq_qyzbasy_zhoninde/2-1-0-1882</guid>
			<pubDate>Fri, 12 Apr 2019 17:08:38 GMT</pubDate>
		</item>
		<item>
			<title>МЕХАНИКАЛЫҚ ТҰНШЫҒУ (АСФИКСИЯ)</title>
			<description>&lt;p style=&quot;margin-bottom:.0001pt&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size:14px;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;line-height:normal&quot;&gt;&lt;span lang=&quot;KZ&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family:&quot;Times New Roman&quot;,&quot;serif&quot;&quot;&gt;Механикалық асфиксия &amp;ndash; бұл организмге механикалық фактордың әсері шақырған тұншығу құбылысы. Механикалық асфиксияда сыртқы тыныс алу бұзылады. Оны механикалық себептер шақырып, организмге оттегінің түсуі қиындайды немесе толықтай тоқтайды және ағзалар (органдар) мен тіндерде (ткандерде) көмірқышқыл газы жиналады&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;</description>
			
			<link>https://med-kz.ucoz.com/publ/dariger_maqalalary/mekhanikalyq_tunshygu_asfiksija/2-1-0-1858</link>
			<category>дәрігер мақалалары</category><dc:creator></dc:creator>
			<guid>https://med-kz.ucoz.com/publ/dariger_maqalalary/mekhanikalyq_tunshygu_asfiksija/2-1-0-1858</guid>
			<pubDate>Fri, 13 Dec 2019 09:56:34 GMT</pubDate>
		</item>
		<item>
			<title>АДАМ ШАШЫНЫҢ КЕЙБІР ЖАНУАР ТҮРЛЕРІНІҢ  ҚЫЛШЫҒЫМЕН ҰҚСАСТЫҒЫ ЖӘНЕ АЖЫРАТУ  БЕЛГІЛЕРІ</title>
			<description>&lt;p style=&quot;margin-bottom:.0001pt; text-align:justify&quot;&gt;&lt;span style=&quot;text-justify:inter-ideograph&quot;&gt;&lt;span style=&quot;line-height:normal&quot;&gt;&lt;i&gt;&lt;span lang=&quot;KZ&quot; style=&quot;font-size:14.0pt&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family:&quot;Times New Roman&quot;,&quot;serif&quot;&quot;&gt;Мақалада оқиға орнынан табылған айғақты зат-шашты биологиялық зерттеулер арқылы қылмыстық істерді ашуда маңызының зор екендігін, адам шашының жануар қылшығымен морфологиялық ұқстастығын және оны ажырату әдістері жөнінде баяндалған.&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/i&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;</description>
			
			<link>https://med-kz.ucoz.com/publ/dariger_maqalalary/adam_shashyny_kejbir_zhanuar_t_rlerini_ylshy_ymen_sasty_y_zh_ne_azhyratu_belgileri/2-1-0-1857</link>
			<category>дәрігер мақалалары</category><dc:creator></dc:creator>
			<guid>https://med-kz.ucoz.com/publ/dariger_maqalalary/adam_shashyny_kejbir_zhanuar_t_rlerini_ylshy_ymen_sasty_y_zh_ne_azhyratu_belgileri/2-1-0-1857</guid>
			<pubDate>Fri, 20 Sep 2019 06:43:21 GMT</pubDate>
		</item>
		<item>
			<title>Тырысқақ (холера) туралы әркімнің не білгені жөн?</title>
			<description>&lt;p style=&quot;margin-bottom:.0001pt&quot;&gt;&lt;span style=&quot;line-height:normal&quot;&gt;&lt;span lang=&quot;KZ&quot; style=&quot;font-size:12.0pt&quot;&gt;&lt;span style=&quot;background:white&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family:&quot;Times New Roman&quot;,&quot;serif&quot;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;color:black&quot;&gt;Тырысқақ (холера) &amp;ndash; холералық вибрион бактерияларымен жұқпаланған тағамды немесе ауыз суын тұтынудан болатын жұқпалы дерт. Әлемде жылма-жыл 3-5 миллион адам өзіне тырысқақ жұқтырады, шамамен 100 мыңдай оқиғаның соңы қайғылы аяқталады.&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;

&lt;p style=&quot;margin-bottom:.0001pt&quot;&gt;&lt;span style=&quot;line-height:normal&quot;&gt;&lt;span lang=&quot;KZ&quot; style=&quot;font-size:12.0pt&quot;&gt;&lt;span style=&quot;background:white&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family:&quot;Times New Roman&quot;,&quot;serif&quot;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;color:black&quot;&gt;Дертті холера вибрионы деп аталатын бактерия шақырады, аурудың жұғуы науқас адамның бөліністері түскен тағам немесе су арқылы өтеді. Бактериялар адам организміне түсіп, оның ішегінде көбейіп, улы заттар бөле бастайды. Нәтижесінде науқаста күшті іш өту және кейде үздіксіз құсу басталады.&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;</description>
			
			<link>https://med-kz.ucoz.com/publ/dariger_maqalalary/tyrysqaq_kholera_turaly_arkimnin_ne_bilgeni_zhon/2-1-0-1855</link>
			<category>дәрігер мақалалары</category><dc:creator></dc:creator>
			<guid>https://med-kz.ucoz.com/publ/dariger_maqalalary/tyrysqaq_kholera_turaly_arkimnin_ne_bilgeni_zhon/2-1-0-1855</guid>
			<pubDate>Wed, 12 Jun 2019 03:20:21 GMT</pubDate>
		</item>
		<item>
			<title>ОБА ҚАНДАЙ ДЕРТ?</title>
			<description>&lt;p style=&quot;margin-bottom:.0001pt&quot;&gt;&lt;span style=&quot;line-height:normal&quot;&gt;&lt;span lang=&quot;KZ&quot; style=&quot;font-size:12.0pt&quot;&gt;&lt;span style=&quot;background:white&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family:&quot;Times New Roman&quot;,&quot;serif&quot;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;color:black&quot;&gt;Оба &amp;ndash; жұқпалық тегі бар жедел індет. Аса қауіпті жұқпалар қатарына жатады және эпидемиялық ошақ түрінде кездеседі. Дерті үдегенде лимфа түйіндері, тері жамылғылары зақымданады, уыттану синдромы науқаста анық білінеді. Дерттің көзі кеміргіштерде болады, ауруды бүргелер таратады. Оба қоздырғышы бүргенің организміне еніп, ас қорыту түтігінде белсенді көбейеді.&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;</description>
			
			<link>https://med-kz.ucoz.com/publ/dariger_maqalalary/oba_qandai_dert/2-1-0-1854</link>
			<category>дәрігер мақалалары</category><dc:creator></dc:creator>
			<guid>https://med-kz.ucoz.com/publ/dariger_maqalalary/oba_qandai_dert/2-1-0-1854</guid>
			<pubDate>Tue, 03 Apr 2018 03:16:49 GMT</pubDate>
		</item>
		<item>
			<title>Заттық айғақтардың сот-медициналық және медициналық-криминалистік сараптамасы</title>
			<description>&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;line-height:normal&quot;&gt;&lt;span lang=&quot;KZ&quot; style=&quot;font-size:14.0pt&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family:&quot;Times New Roman&quot;,&quot;serif&quot;&quot;&gt;Қылмыстық процессте заттық айғақтар дәлел көзінің бірі ретінде танылады. Яғни, олар оқиғаға қатысы бар және істің мәнін ашуға көмектесетін заттар. Сондай-ақ заттай айғақтардың сот-медициналық сараптамасы қылмысты ашуда маңызды орын иеленеді.&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;</description>
			
			<link>https://med-kz.ucoz.com/publ/dariger_maqalalary/zattyq_aigaqtardyn_sot_medicinalyq_zhane_medicinalyq_kriminalistik_saraptamasy/2-1-0-1853</link>
			<category>дәрігер мақалалары</category><dc:creator></dc:creator>
			<guid>https://med-kz.ucoz.com/publ/dariger_maqalalary/zattyq_aigaqtardyn_sot_medicinalyq_zhane_medicinalyq_kriminalistik_saraptamasy/2-1-0-1853</guid>
			<pubDate>Wed, 08 May 2019 05:05:59 GMT</pubDate>
		</item>
	</channel>
</rss>